Bencéné dr. Fekete Andrea

Egyetemi docens, Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék

A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának egyetemi docense, oktatási dékánhelyettese, a Neveléstudományi Intézet Szakmódszertani Tanszékének vezetője vagyok. Tanítóként dolgoztam, majd német nyelvet tanítottam általános és középiskolában. Jelenleg neveléstudományi, módszertani tárgyakat tanítok leendő pedagógusoknak, német nyelvet óvodásoknak, korai idegennyelv-tanítás módszertanát óvodapedagógusoknak. Főbb kutatási területeim: tehetséggondozás, inter- és multikulturális nevelés, korai idegennyelv-elsajátítás, hitoktatás módszertana. Megyei szinten a Kaposvár-Somogy Megyei Tehetségsegítő Tanácsának alelnökeként segítem a fiatalok tehetséggondozását, támogatom a hátrányos helyzetű tehetségek felismerését és életútjának mentorálását.

(English below)

 

 

Hátrányból előny. De hogyan?

Élményen alapuló interaktív módszerek alkalmazása az iskolában

Bencéné dr. Fekete Andrea

Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar

Az iskolai kudarcok hátterében gyakran szociokulturális hátrány fedezhető fel, melynek elemei közt szerepel a szülők alacsony iskolázottsága, az egzisztenciális bizonytalanság, a családi instabilitás, az eltartottak magas száma, valamint a kisebbségek etnikai helyzete. A szocializáció során nem sajátítják el a tanulás iránti motivációt, a tudást előtérbe állító értékszemléletet. A szociokulturális háttér és a gyerekek iskolai sikeressége között szoros kapcsolat van. A hátrányos helyzetű tanulók iskolai eredménytelenségének egyik oka lehet a tanulási motiváció hiánya. A tanuláshoz fűződő pozitív emocionális élmények ösztönzően hatnak a gyerekek tanulási kedvére. Az iskolai környezetben kell biztosítani a gyerekek számára sikerélményt, hogy öntevékenyen, jó kedvvel vegyenek részt az ismeretszerzés folyamatában.

Empirikus kutatásunk (2015) a hátrányos szociokulturális környezetből érkező gyerekek tanulási szokásait. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy a kutatás során megkérdezett diákok tanulási szokásai eltérőek, de összefüggés fedezhető fel a hasonló eredményeket elérő tanulók módszerei között. Megkérdeztük a kutatásban résztvevőket arról, hogy ők miben látják iskolai eredményességük kulcsát, illetve eredménytelenségük okát.

A kutatási adatok arra hívták fel a figyelmet, hogy meg kell szerettetni a gyerekekkel a tanulást, és nem eltaszítani őket az iskolától a számukra kudarcokat, sikertelenséget okozó, passzív befogadáson alapuló frontális módszerrel. Új, a gyerekek igényeit figyelembe vevő módszerek alkalmazásával lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a diákok megtanuljanak tanulni, kialakuljon bennünk az érdeklődés, a kíváncsiság az új ismeretek megszerzése iránt.

Bemutatásra kerülnek, olyan élményt, nyújtó interaktív módszerek, amelyek a tanulók számára lehetőséget biztosítanak ahhoz, hogy örömet okozzon számukra a tanulás, élmény legyen az ismeretszerzés folyamata. A foglalkozás nem korrepetálás, hanem egyéni adottságokhoz igazodó személyiségfejlesztés. Kiemelt feladatok közt szerepel az anyanyelvi fejlesztés és a művészeti nevelés. A program része az életkori sajátosságokat figyelembe vevő játékos tanulásmódszertani tréning, mely magába foglalja a koncentrációs és relaxációs gyakorlatokat. A foglalkozásokat vezető pedagógusok mellett fontos szerepet kapnak, az egyetemi hallgatók, akik a gyerekek lelki támaszává válnak.

A pedagógusoknak is új módszereket kell alkalmazniuk a tanítási órán, hogy a diákok aktív részesei lehessenek a tanítás-tanulás folyamatának. A Kett-módszer segítségével a szövegfeldolgozás összekapcsolható a művészeti önkifejezéssel, és szabad teret biztosít a fantáziának. Lehetővé teszi, hogy az igaz történetek, a mesék feldolgozása során a gyerekek a hallottakat elképzeljék, majd ezt követően gondolataikat, érzelmeiket, kétségeiket – melyeket szavakkal nehezen tudnának megfogalmazni, vagy nem is szeretnének – eszközök segítségével kifejezzék. Az asszociáció segítségével a történeteket jelekkel, szimbólumokkal, gesztusokkal képekben jelenítik meg.

A terápiák alkalmazása az új tananyag feldolgozásánál, az ismétlésnél, a gyakorlásnál új lehetőségeket nyit meg A játék-, zene-, biblio-, művészetterápia „gyógyít”, a gyerekek lelke mélyére hatva segíti, élménnyé teszi a tanulást. Fejleszti a gyerekek kommunikációs képességet, segíti a kapcsolatteremtés-, és az emberi kapcsolatok mélyebb megértésének képességét. Fejleszti a kreativitást, az önkifejezést, segíti az érzelemkifejezés képességének kibontakozását, a koncentráció, valamint a tanulási képességek fejlesztését. (English below)

— IN ENGLISH —

I am an associate professor, the vice-dean of Kaposvár University, Faculty of Pedagogy, deputy director of the Institute of Education Sciences, Department of Professional Methodology and the responsible person of the Department of Teacher Education. Formerly I have taught children in primary schools and have also worked as a teacher of German language and pedagogy. Currently I give lectures in education sciences for future pedagogues and lead German language sessions and guide the education and work of students specializing in German language education in kindergartens. My main research areas are talent support, inter- and multicultural education, early foreign language acquisition and methodology of theological education. On county-level, I act as the head of the Talent Support Council of Somogy County, Department of Higher Education and guide the talent support activities and recognition of handicapped children.

 

Advantage from disadvantage. But how? – Application of experience-based interactive methods in school

Andrea Bencéné dr. Fekete

Kaposvár University, Faculty of Pedagogy

In the background of failure in school we can usually discover sociocultural disadvantages, such as the low education level of parents, financial insecurity, family instability, high number of dependants and the social situation of minorities. During the socialization process many do not acquire the motivation towards learning and the value system putting knowledge in the focus.  There is a strong relationship between sociocultural background and the success of children in school. One of the reasons for handicapped children being unsuccessful in school may be the lack of motivation for learning. Positive emotional experiences matched to learning may affect children’s willingness to learn positively. In the school atmosphere we need to provide children with the feeling of success to be able to participate in the learning process voluntarily and actively.

Our empirical research (2015) focused on the learning habits of children coming from a poor sociocultural background. The results highlighted that the learning habits of children participating in the research are variable, but there is a relationship between the different methods and the outcomes, such as school results. We asked the participants what they think the key of their success or lack of success is.

The research results have shown that we need to make children like learning instead of putting a burden on them by the passive, frontal methodology causing unsuccessfulness and the feeling of failure for many. We need to provide them with opportunities to learn how to learn and to develop interest towards certain subjects and gaining new knowledge in general.

New interactive methods providing experience are going to be introduced, which give the opportunity for children to take pleasure in learning and think about gaining new knowledge as an experience. These lessons are not catch-up sessions, but a way of personal development matching one’s own personal needs, where the most crucial tasks are linguistic development in mother tongue and artistic education. A part of this program is a training of learning-methodology considering the age characteristics of children and including concentration and relaxation techniques. Besides the pedagogues leading the sessions the students of the university have an important role as well, as they become a kind of mental support for children.

Pedagogues need to apply new methodology on the lessons to involve students actively in the teaching-learning process. With the help of the Kett-method we may match elaborating texts with artistic self-expression and providing space for imagination. This method makes it possible for children to imagine the things heard in real-life stories and tales, and express their feelings, thoughts and doubts – which they may not be able to tell in words – via various tools. With the help of associations they can visualize the stories with signs, symbols, gestures and pictures.

Application of therapies for acquiring new learning materials, revising or practicing opens up a set of new opportunities. Game-, music-, biblio-, and art therapies ‘cure’ and make learning an experience by taking effect in the deepest parts of children’s souls. They develop communication skills and support the creation and deeper understanding of human relations, improve creativity, self-expression and support the ability to express emotions, concentration and learning abilities.